Szele Tamás
2008. április 11.
A sörkultúra alkonyát (is) jelentheti a globális felmelegedés.
Rossz hírek jönnek Új-Zélandról és Ausztráliából, nagyon rosszak. Nem kevesebbet állít a derék dr. Jim Salinger, az új-zélandi National Institute of Water and Atmospheric Research tudományos intézet klímakutatója, mint azt, hogy huszonöt éven belül az ötödik kontinensről és környékéről tökéletesen eltűnik a serital, később pedig az egész világkerekségről is. Éspedig ez nem egy ötvennyolc éves házmesterné kéjes álma, hanem – állítólag – reális veszély. Arról volna szó ugyanis, hogy a klímaváltozás miatt a jelenlegi árpatermő területek annyira kiszáradnak majd, hogy azokon kaktusz is alig terem majd, nemhogy gabona. Márpedig árpa nélkül nincs maláta, maláta nélkül nincs sör. Sör nélkül pedig, ha van is élet, azzal már foglalkozni, próbálkozni sem érdemes.
Iszonyú. Jóérzésű ember a legszívesebben azonnal az utcára rohanna és tüntetni kezdene a környezetszennyezés minden vállfaja ellen, ha lehet, persze, olyan utcára rohanjunk, ahol sok kocsma van. Azért előbb nézzük csak meg jobban is a hírt. Először is: Salinger doktor az új-zélandi és ausztrál helyzetről beszél, és ebből következtet a globális szárazságra. Hát, sovány vigasz, hogy nem kötelező igaza legyen – épp elég baj lenne már az is, ha csak a Foster’s től kéne megválnunk. Ami köztudottan egy kiváló ausztrál sör. Másrészt, figyeljük kicsit a megfogalmazást: a jelenlegi árpatermő területekről van szó! Nyilván, ha nem sajnáljuk tőlük az öntözést, vagy máshol is vesznek földeket a sörgyárak, a bősz végzet, az istenek alkonya elkerülhető. (Tessék csak belegondolni: Ragnarökk, valkűrök, Walhalla, Fenris farkas és Götterdammerung sör nélkül...) Ha azonban úgy áll a helyzet, hogy a prognózis minden mostani gabonatermő területre vonatkozik, kivétel nélkül, aggodalomra így sincs okunk. Ugyanis ez esetben nem csak az árpa és a sör fog eltűnni, hanem a kenyér is – előbb halunk éhen, mint szomjan.
Természetesen dr Salinger tompítani kívánja a Kasszandra-jóslat élét, megnyugtatja a lázadásra készülő emberi világot, miszerint a sörgyárak laboratóriumai mindent megtesznek, hogy az árpamalátát valami mással helyettesítsék a gyártási folyamatban. Ez a lehetőség – ha lehet – még a korábbinál is borzasztóbb. Maláta nélküli, „sör jellegű” ital? Ne ily halált adj, Istenem!
Nem tudjuk, ki főzte az első sört, de azt igen, hogy az emberi civilizációval egy időben jelent meg a Folyamközben, Egyiptomban és Mohendzso-Daróban majdnem egyszerre. Itták az aztékok, maják, inkák és toltékok, vedelték a germánok, chauscusok és cheruscusok, kelták és piktek, csehek és dánok, jenkik és sziúk. Talán az egyetlen alkoholtartalmú ital, ami majdnem az egész bolygón elterjedt. Ha eltűnik, legfeljebb néhány hisztérikus anyós és frigid feleség lesz boldogabb – viszont a teljes emberi civilizáció szegényebb. Annyira, hogy lehet, bánatában el is tűnik. Bár, van még remény. Például, búzából is főznek egész iható sört. Mondjuk, rizsből is, csak az nem iható. De az sincs kizárva, hogy az illetékesek végre a fejükhöz kapnak és tesznek valamit a szent ügy érdekében. Hiszen ők sem kapnának sört. És a könyörtelen végzet mindannyiunkat fenyeget.
